ANITA APARTMAN

A NYUGALOM SZIGETÉN KÖZEL A BELVÁROSHOZ.

Ez a szállás 5 perces sétára van a vízparttól. Az ingyenes wifit és vízparti szállást kínáló Anita szállása Budapesten, a Nagyvásárcsarnoktól mindössze 14 km-re található. A szálláshely környékén kerékpározni és túrázni is lehet.

Az apartmanban 2 hálószoba, valamint sütővel, mikrohullámú sütővel és vízforralóval felszerelt konyha található. Síkképernyős TV biztosított.

A szállás teraszos. Az Anita kertjében lazíthatnak a vendégek. Vízi sportolási lehetőség is rendelkezésre áll a közeli kis-Dunán.

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Gellért Fürdő egyaránt 14 km-re van a szálláshelytől. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 19 km-re fekszik. 

500m-en belül két étterem, élelmiszerbolt, pékség, zöldséges, dohánybolt található. A strand csak 2km.

Kultúra, Éjszakai élet és Történelem a javából! Nem csoda, hogy Csepel, Budapest XXI. kerülete az utazók kedvence. 

NTAK Regisztrációs Szám: EG19012706 (egyéb-szálláshely)

A kis-Duna csepeli része

A szabályozás keretében a legfelső (57,3 - 47,5 fkm) szakaszon 110 m víztükör-szélességű, 50 m3/s elméleti vízszállító képességű meder került kialakításra, a hajóútszélesség 40 m, az elméleti vízmélység 2,7 m. A frissítővízzel bejutó hordalék zömében e szakaszon rakódik le.A rekreációs, üdülési funkciók közül döntő jelentősége az evezős sportoknak van. E szakasz mentén csónakházak létesültek és két evezőspálya is van.

Sokszínű élővilág egy karnyújtásnyira

Az egyszerű állatfajok elsősorban a Duna lassú folyású, alsó szakaszán jellemzőek. Az egysejtűek mellett a legelterjedtebbek az apró rákok: az evezőlábú rák és az ágascsápú rák. A kifejezetten csendes vizeken a tavi, gyorsabb folyásoknál a folyami szivacs és a csalánozók törzsébe tartozó hidrák sűrű lakói a fenéknek. Ugyanitt nagyon elterjedt az élősködő vándorkagyló, de találni tavikagylót, festékkagylót és folyamkagylót is. A vízi szerves hulladék lebontói a szintén a fenéken lakó örvényférgek, a laposférgek és a giliszták. A különböző ízeltlábúakat a folyó lassú szakaszain lehet fellelni. Ide tartoznak a pontytetű, a vízipoloska, a tiszavirág, a dunavirág, a tegzes bolharák és különböző további rákfajok: a víziászka és a pontusi víziászka. Valaha nagy számú folyami rák is élt a Dunában, ám a "rákpestis" szinte teljes mértékben felszámolta populációjukat. A meder mélyebb részén él továbbá a rajzoscsiga, a bödöncsiga, a kavicscsiga és a pöttyös csiga, míg a part mentén találni a fülcsiga és a nagyszájú csiga faj egyedeit.


A Duna halállománya viszonylag szegény, mindössze ötvenkét dunai halfaj ismeretes. Legjellemzőbb halfajok a kecsege, a ponty, a csuka, a lesőharcsa, a rózsás márna, a dévérkeszeg, a kárász, a szivárványos ökle, a csapó sügér és a fogas süllő. Csak a Fekete-tengerbe ömlő folyókra jellemző továbbá a kősüllő, a bagolykeszeg, a tarka géb és a pajzsoshasú pikó, illetve a Duna egyedi halfajai a dunai galóca és a selymes durbincs.


A sekélyebb hínáros társulások és a holtágak gazdag állatvilággal rendelkeznek. Elsősorban a hínárosokban találkozni az árvaszúnyog, a víziskorpió és a vízipoloska fajokkal, de sok rák- és csigafaj (mocsári csiga, karcsúcsiga, tányéros csiga) is itt talál menedéket. A holtágak élővilága hasonló a hínároséhoz, de itt még kétéltűek és hüllők is szép számban honosak. A legjellemzőbb állatfajok a keringőbéka, a kacagó béka, a kecskebéka, a vízisikló, a kockás sikló és a mocsári teknős.


A Duna ártere számtalan madár- és emlősfajnak is életteret biztosít. A folyó egyik legjellemzőbb madárfaja a dankasirály, amely még a városi szakaszokon is megtalálható. Szintén minden folyószakaszon megjelennek a récefélék, a vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Elsősorban a Duna-delta környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni szürkegémet, vörös gémet, bakcsót, bölömbikát, függőcinkéket, batlákat. Csak a Duna-delta lakói a rózsás pelikánok.


A holtágak, árterek legjellegzetesebb apró emlősei a vízicickány, a vízipocok, a törpe egér, de a vidra, az újabban visszaköltöztetett hód, és csehszlovák honosítás miatt a kártékony pézsmapocok is jellemző. A ragadozókat elsősorban a róka és a görény képviseli. A 19. században még jelentős aranysakál ("nádifarkas") populáció is élt a Dunánál, ám ezeket azóta kiirtották. A nagy kiterjedésű erdőkben, főleg a középső szakaszon jelentős nagyvadállomány (őz, szarvas, vaddisznó) is található, amelyet azonban a kipusztított nagyragadozók hiányában vadászattal tizedelnek.(forrás www.rdhsz.hu)


Értékes természetvédelmi terület

A következő szakasz a Taksony-sziget végéig tart. A meder átlagos szélessége 40-80 m, a vízmélység 2-3 m között van. A jobbpart ősállapotban van, a sekélyvizű részeket uraló kiterjedt nádasok természetvédelmi védettséget élveznek. A horgászat számára kedvezőek a feltételek.

Túraútvonalak akár kerékpárral is...

Ugorj a következő oldalra